Hát, nem tudom, szerintem nem lett olyan hú, de jó rész... De viszont... A következőben történni fog valami, és azok után jön egy kicsit korhatárosabb rész.:$ :DD Jó olvasást! És örülnék a komiknak!:)

 

 

Nem tudtam, hogy ki küldhette, csak annyi volt ráírva, hogy ’Elenának”. Igazából elgondolkoztam, hogy kitől jöhetett… Mikor kinyitottam, felismertem az írást. Az volt benne, hogy szeretne velem találkozni este, mondjuk a kis kávézóba, ami nem messze van tőlünk. Rögtön írtam is neki Twitteren üzenetben, hogy rendben ott leszek, ha tudok. Addig is, gondoltam, felébresztem Katherine-t, hogy elmenjünk reggelizni valahova. El is mentünk kajálni a McDonald’s-ba. Rántottás kaja volt, és kértünk egy kis kávét és narancslevet mellé. Miután jól laktunk, elmentünk az egyik híres ruhaboltba, vettünk egy ruhát és egy cipőt. Goyrsan eltelt az idő, már készülnöm is kellett az esti találkozóra.

- Hova mész?

- El. A kávézóba. Elhívott – már éppen mondtam volna, hogy kicsoda, mikor megkérdezte Kat: - Ő?

- Ő.

- Oké. Öhm… Később átjön Zayn, és hát… megkérhetlek, hogy szólj mielőtt hazajössz?

- Értem mire célzol. Rendben, szólok!

- Semmi olyanra. Csak terveztünk valamit, amibe titeket is bavatunk, csak egyenlőre titok, hogy mi lesz az.

Ekkor úgy gondoltam, hogy nem szólok vissza, mert már ideje indulni a kávézóba. 5 perccel később már ott voltam, de nem tudtam, hogy bemenjek-e. Úgy döntöttem bemegyek, fölösleges lett volna kint álldogálnom.

- Szia! – köszönt rám rögtön a meghívóm.

- Szia! Miért hívtál ide? – szögeztem rögtön Harry-nek a kérdést.

- Nyugi! Üljünk le először!

- Na szóval miért hívtál?

- Azért, mert rég láttalak! Kérsz egy kávét?

- Már reggel ittam, nem kéne ennyit, de mégiscsak elfogadok egyet – egyeztem bele.

- Kérünk 2 kávét! – szólt Harry a pincérnek. – Azért hívtalak még, hogy megkérdezzem, hogy nem szeretnél szétnézni a városban? Én lehetnék az idegenvezetőd! – ajánlotta fel.

- Felőlem! Jó ötlet! – mosolyogtam rá.

Ekkor ideért a kávénk. Gyors volt. Miközben itta, fél szemmel rám nézett, aminek következtében le is itta magát.

- De ügyetlen vagyok!

- Nem vagy az, csak nem a kávéra figyeltél… - célozgattam. Harry rögtön vette az adást.

- Akkor melyik nap menjünk várost nézni? – kérdezte, elkerülve a további kínos pillanatokat.

- Holnap?

- Jó lesz. Pont nem lesz koncertünk, meg semmink. Akkor Te és Én holnap! Most viszont megyek, mert már írtak a fiúk, hogy haladjak haza… - nevetett Harold.

- Rendben, Én is megyek, már fáradt is vagyok, úgyhogy be is dőlök az ágyba, mihelyt hazaérek – válaszoltam.

- Szia! – ölelt meg, mire én visszaöleltem.

Szia! Bocsi, hogy nem szóltam, most jutott eszembe! – kiabáltam a házba beérve. Nem szólt vissza. Hát, lehet, mégis szólnom kellene neki telefonon. Elindultam Kat szobája felé. Bekopogtam. Erre előjött egy felsőben és egy bugyiban.

- Megzavartam valamit? – kérdeztem.

- Hát, igen…

- Bocsánat, akkor megyek is, már úgyis fáradt vagyok! Jóéjt! – ölteltem meg.

 

***

Nagyon szép a London Eye! – szólaltam meg.

- Szeretnéd kipróbálni? – kérdezte.

- Hát, hogy?

- Úgy, hogy ki tudod próbálni!

- Hát… Akkor menjünk – lelkesedtem.

1

1